2012. március 23., péntek

Ha valaki fel akar kapni pár kilót

       A napokban elgondolkoztam azon, hogy milyen jó lenne már ha itt lenne a nyár, s nekünk csak a tökünket kéne lógatni a Balaton partján a melegben. De sajna nem a Balaton partjáról írok, hanem a panelból, mint általában. A strandról először eszembe jut a szépséges szabad strand, ahol nem zargatnak az emberek, nincsenek annyian, és akkor mész oda, amikor szeretnél. Aztán beugrik rögtön a másik kép, mikor undorító módon belépőt szednek azért, hogy megközelítsd a vizet, de ezt letudva megérkezünk ilyenkor a hangulatba. Egy pléd, vagy törcsi kiterítve mellettünk a hűtőtáska tele hideg sörrel, süt a nap és megy a kártya parti. Aztán megéhezünk és elintézzük magunkat egész napra egy lángossal :) Én is ezt tettem itt a beton parton.

Úgyse tudsz ellenállni, ha melletted eszik.

A recept abszolút nem bonyolult és nem is telik sok időbe elkészíteni. fél kiló lisztet összegyúrunk 2 deci langyos tejjel, amiben előtte felfuttatunk egy kevés élesztőt, negyed kiló főtt krumplival és sóval, cukorral. Ezt csinálhatjuk kézzel is, de a legjobb ha rábízzuk a kenyérdagasztó gépre, márha van ilyenünk. A lényeg, hogy legalább 10 percig gyúrjuk. Utána hagyjuk kelni, kb. fél órát és egyszerűen beleszaggatjuk kör alakban a forró olajba. Alaposan megsütjük mindkét oldalát pikk-pakk és ehetünk is. Fokhagymás olajjal, tejföllel, sajttal, kolbival, és még ezer mással. Nem is tudom, van olyan aki nem kedveli?

A minap visszarepültem a balcsira, aztán sajna haza is értem mikor elfogyott a lángosom. Sebaj, minden csak türelem kérdése.

2012. március 12., hétfő

A klasszikus Rákóczi túrós

       Na, ezt ma csináltam. Nem vagyunk túl édesszájúak, de néha azért bekattan a nyelvünk hegye is. Minden adott volt a következő sütihez, kivéve a túró, amit 500 forintért beszereztem fél kilót (elnézést, e-e-ez nem rablás?) meg Rákóczi, de azt nem kaptam.

Ezt a sütit már nagyon rég ettem, és eszembe jutott, hogy minden van hozzá itthon. Gyorsan felugrottam a netre és lelestem az arányokat, mert az sajna nem főzés volt, ahol szárnyalhatunk. Ez kérem sütés és itt be kell tartani a hőfoktól kezdve az arányokon át mindent. Hát, mondjuk nagyjából ez a két dolog a minden. :) Az itt következő receptben nagyon kevesek az adagok, mivel ez egy nagyon pici torta lett, hogy biztosan elfogyjon egy olyan családban, ahol mindenki kedvenc desszertje a sült oldalas és a rántott csirkecomb hidegen. 

Ez egy süti, ami ma torta volt.
  • 17 g porcukor
  • 40 g puha vaj
  • 50 g liszt
  • 0,5 kg túró
  • 5 dkg búzadara
  • 90 g cukor
  • 1 normális méretű tojás
  • Frissen reszelt citromhéj
  • Sárgabaracklekvár
Ezeket a pöttyöket az "ezeket" szó felett a felsorolás elé akartam rakni, ha valaki ért az ilyesmihez, majd segíthetne :)

A porcukorból, vajból és a lisztből összegyurmáztam a linzer tésztát, amivel kibéleltem a kivajazott, kilisztezett formát és gyorsan barnára sütöttem grillel. Az eredeti recept szerint 200 fokos sütőben csináljuk ezt a lépést, de így sokkal gyorsabb volt. Ezt megkentem lekvárral, és lepakoltam a túróból, kevés fahéjból, búzadarából, tojássárgájából + kevés bónusz tojásfehérjéből, cukorból, citromhéjból gyúrt töltelékkel. Ezt visszatoltam és itt már követve az eredeti receptet 180 °C fokos sütőben, azaz gázon 4-es fokozaton 40 percig sütöttem.

A végén kevés cukorral kemény habbá vertem a maradék tojásfehérjét, amit csiga alakba körbe nyomtam a tortán egy nyomózsák segítségével. A lyukakba töltöttem a lekvárt, és újra eltérve a macerás recepttől csupán pár pillanat alatt lepirítottam a grill alatt az egészet. Hát nagyjából ennyi. Kicsit időigényes, de megéri a fáradozást azt hiszem. Beszéljen a kép :)


Az eredmény

Íme a 2012. Február másodikai palackokba zárt Dzsinni, teljesítette a kívánságaimat.

Habja mint a beton: Magyar kézműves vörös sör.

Espumisan görcs ellen? Hagyjuk már!

                   Nem ma készítettem ezt a remeket, hanem múlt héten, de úgy érzem, hogyha egyszer lesz ember, aki olvassa ezt a blogot, és kedveli a magyar konyhát, és nem veti meg a káposztás ételeket annak feltétlenül ki kell próbálnia ezt a klasszikus, tradíse magyar receptúrát. A korhely levesről beszélek.

A hozzávalók egy része
Nem is igazán értem, hogy mi a bajuk az embereknek a káposztával. Sokan irtóznak tőle, főleg ha savanyú. Pedig remek ételeket lehet varázsolni belőle. Nekem az egyik kedvencem minden savanyú káposztás kaja. Van, aki megeszi újévkor, karácsonykor és ennyi. Tőtőtt káposzta. Nem, létezik másféle kaja is ebből a remekből :) Igen úszkál a levesben, ne ijedjünk meg tőle. Íme a recept (magyarok: írjátok, vegák: ti valahonnan más országból származtok)

    • 30 dkg füstölt tarja
    • 1 szál csípős kolbász
    • 20 dkg füstölt csemege szalonna
    • 2 jó fej vöröshagyma
    • 2 gerezd fokhagyma
    • Pirosarany, kömény, só, bors, 2-3 babérlevél
    • 40 dkg savanyú káposzta
    • 2 dl tejföl
    • pirospaprika
    • 2 ek. liszt

A tarját megfőztem sós vízben (3-4 liter)a babérlevéllel, kuktában 40 perc alatt. Ha nincs kuktánk, javaslom szerezzünk be egyet. Ha ez se megy akkor szánjunk rá 1,5 órát és pótoljuk a vizet folyamatosan. Hát azt hiszem ennyi, a nagy részét le tudtuk a receptnek. A savanyú káposztát átmossuk ha nagyon intenzív és felvágjuk kicsire, hogy elférjen a kanalunkon majd. Amit nekem sikerült vennem káposzta az Vecsés meggyalázása volt: a levesbe citromlevet facsartam annyira "általános" volt a kápi íze. De ez nem szükséges ha normális helyen vesszük meg, hentesnél, piacon, vagy magunk savanyítjuk. Kis lábasban pirítom a hagymát, fokhagymát, rá mennek az eddig hanyagolt fűszerek, a szalonka, a piros arany és a liszt, amivel egyneművé keverem ezt a trutyis izét.

A trutyit (alapvetően rántás) hozzáöntöm a léhez, beledobálom a karikázott kolbászt, a vágott káposztát és a főtt, majd felkockázott tarját. Lefedve adok neki 15 percet, vagy 20-at. Kuktában. Fazékban dupla.
Ha megvagyok egy kevés forró levessel elkeverem a tejfölt és visszacsorgatom a korhelybe. Ha összerottyant, tálalhatunk. Ha mi előbb rottyantunk össze, akkor valószínűleg a bevásárlásnál nem voltunk kellő mértékben költséghatékonyak és az alkohol javára dőlt el a főzés kimenetele. Gábor, egy bográcsolás ha kisütött a nap és lementünk a partra? :)
Én csak a leves alapanyagát vásároltam meg

2012. február 24., péntek

Indonéz ízek


                 Nem nagyon tudtam tegnap mit kezdeni magammal sajna, úgyhogy megjött az étvágy, meg persze az alapanyagok is adottak voltak, ha ekkor még nem is tudtam róla. Valami különlegesre vágytam, valami olyasmire, amit külföldön eszik az ember, újdonságra. Szeretem a pörköltöt, de attól még unalmas tud lenni. Habár annyi féle hús van… Szóval találtam kb. 35 dkg marhahúst a fagyóba. Az elképzelés főzés közben született.

Nem is tudom, talán lábszár volt, vagy marhanyak, de ez mindegy is. Anno indonéz és indiai konyhából vizsgáztam a fősulin. Szóval betéve megvoltak az ízek. Ezeket akartam újra feleleveníteni. Elég egyszerűek a receptek, olyan mindent bele mindkét nemzet konyhája. Szerintem.

Az alapízek elkövetői
Apróra vágtam a vöröshagymát majd olajon megpirítottam kevés köménnyel (most akadt itthon római kömény, ezért azt használtam). Később hozzáment a darabolt fokhagyma majd egyből a hús. Amikor kialakult a húson a kéreg, melléjük ugrott kevés vörösbor jam (Karácsonyi ajándék, fahéjas, fűszeres kocsonyásított vörösbor. Finom.), meg egy adag karamell, amit előzőleg serpenyőben készítettem cukorból. Használhatunk mézet is, de ezek a konyhák gyakran hanyagolják. A karamellkészítésnél arra kell figyelni, hogy ne kevergessük az egyenletesen eloszlatott cukrot a serpenyőben. Amikor aranybarna hozzáöntjük gyorsan a raguhoz. Ekkor mehet hozzá kevés reszelt, vagy szárított gyömbér, egy tk. Paradicsompüré és 2 tk. Instant kávé, vagy egy adag főzött presszó kávé. Igen, komolyan. Nagyon kellemes ízt ad neki. Nem vicc :) Kevés vízzel felöntöttem, adtam hozzá borsót, apróra vágott fehér és csíkozott sárgarépát, majd lassan megpároltam. Én kuktában, hogy ne kelljen a víz utánpótlásra figyelni és előbb kész legyen.

A gombóc masszája

Köretnek nem akartam semmit, csak kenyérrel tunkolni vagy valami hasonlóval, de faterom azt mondta csináljak hozzá valami frankót, ha már a kaja is különlegesség. Találtam maradék menza rizst. Bekevertem mindenféle fűszerrel, áztatott zsömlével, morzsával, sóval, nyers tojással és vízben kifőztem, mintha zsemlegombócot, vagy grízgombócot csinálnék. RIZSgombóc! Van már ilyen? Vagy feltaláltam? Nem tudom, de jól illett a raguhoz.



A héten epersört készítettem (nem éppen szezonálisan, de mindegy is.), majd áprilisban közlöm az eredményt :)

2012. február 17., péntek

Autisma az oskolában

                Ahhoz képest, hogy vártam a nagy semmit, mert a szervezés természetesen egyenlő volt a nullával,  (meg hát beraktak délutánra) egész jó kis koncertet hoztunk össze. Örültem neki, hogy voltak emberek többen is, nem tudom: 40-60-an talán. Tényleg nem tudom. Na jó az nem igaz, hogy egyenlő volt a nullával. Volt már rosszabb szervezés, amikor fel se akartak engedni a színpadra. Igazából jó volt a szervezés, csak össze vissza ment a kavarás: megyünk 3-ra, nem 4-re, nem 3. Oké mégis 4. Skizo vélemény. Legalább most vártak minket és segítettek pakolni. Kifizették a benzinpénzt, szóval teljesen korrekt volt a meghívó. Mi meg játszottunk egy jót. 14 szám fért bele a programba, mert ugye szűkös időhöz vagyunk kötve mindig. Nekem nagyon gyorsan elment ez a 14 szám, főleg hogy több belőle 1-2 perces csupán. Meg hát hozzá vagyunk szokva a többórás próbákhoz, meg a 30 számos koncertekhez. Már amikor. :) Ismerős arcok is voltak persze, örültem neki.



Egy szó mint száz: rövid, de ütős kis koncertet adtunk, mindenki boldogságos. Most megyek palackokba fejtem az előző bejegyzésem.

2012. február 10., péntek

Szülinapi világos, kicsit megkésve

              A napokban elérkezett a sörfőzés hosszú és verejtékes ideje. Előző nap elmentem megvettem a malátát és az egyéb szükséges alapanyagot. Ezen isteni nedű elkészítése sokakat visszariaszt, pedig nem nagy ördöngösség a folyamata. Először is szánjunk rá egy kevés pénzt, hogy a szükséges felszerelést be tudjuk szerezni. Mocskosul drága holmik helyett egy kis észjárással és kreativitással elkészíthetjük, megálmodhatjuk saját berendezésünket a bolti cucc árának töredékéért. Nem is szaporítom tovább a szót, itt egy kép a szükséges felszerelésről. 

A felszerelés

A képen balról jobbra haladva látható egy sörfokoló (sűrűségmérő) a hozzá tartozó műanyag csővel. Ezzel a mérőműszerrel állapíthatjuk meg a sör fajsúlyát, sűrűségét és a lehetséges alkohol százalékot. Aztán egy legalább 18 literes fazék, a főzéshez. Egy nagy keverőlapát, vagy kanál, egy vízszűrő, ami nem feltétlenül szükséges ha forrásvízzel, vagy tiszta kútvízzel dolgozunk. Egy legalább 40-100 fokig aktív hőmérő, ami lehetőleg legyen vízálló, mert különben nem érünk vele semmit. Fertőtlenítőszer: nagyon fontos a tisztaság. Jód, a főzés során ellenőrző szerepe van. Kupakok, kupaklezáró, vagy csatos üveg a tároláshoz, és egy fröccsenésgátló, vagy sűrű szövésű szita a gabona leszűréséhez. Meg egy erjesztő vödör, tartály (ezen a képen nincs rajta). Nagyjából ennyi. Hogy mennyibe kerül? A víztisztító 4 ezer, a fazék sajnos drága: 10-40 ezer, a többi felszerelés együtt kb. 10 ezer magyar pénz. Ez így elsőre soknak tűnik, de ha azt mondom 50 magyar pénz egy fél liternyi házi sör, amit magunk csináltunk, máris van aki felkapja a fejét. Megtérül, és nem kell megelégednünk a tömegtermékekkel és nagyvállalatok sztenderdjeivel. Végre megkóstolhatjuk az igazi sört, ami a boltok polcán olyan magasan van, hogy inkább rá se nézünk és veszünk az árából másik 5 proli fajtát. Hát sajnos nem igen van kultúrája a sörfogyasztásnak, de talán csak azért mert kulturálatlanul fogyasztja a magyar. Kereslet nincs, kínálat sincs, ennyi. De hagyjuk is. Ez csak egy erősen eltorzított kép volt.

A gabonaágy
A cefrézés egy 3-4 órás folyamat, melynek során viszonylag alacsony (50-70 °C) hőmérsékleten próbáljuk a malátában lévő keményítőt cukorrá alakítani. Ez részint nem csak próba, hanem sikeres akció is, hiszen enélkül nincs további lépés. Én idáig voltam meg a mostani sörömmel, ekkor kellett volna leszűrnöm, de sajnos nem a megfelelő malátát vettem és nagyon megdarálták, amitől túl lisztes lett, és ellehetetlenítette a szűrést. Fájó szívvel, görcsbe rándult gyomorral a WC-n végezte a főzet. Miután kisírtam magam elmentem és vettem egy maláta sűrítményt, ami egy nagyon okos kis találmány, csupán el kell kevernünk a vízben és a leszűrt sörlevet produkálja. Világosat vettem. Az egyetlen hátránya, hogy nem magunk alakítjuk ki az alapízt, hanem az előre be van állítva. Sebaj, most nem cefrézek még egyszer, mert morcos vagyok.

Ezután a komlóval rotyogtatni kell egy óráig, majd hűteni. Fontos, hogy gyorsan hűtsük. Én palackokba zárt fagyott vízzel és hideg zuhannyal oldottam meg, így a 20 liter sörlé fél óra alatt 25 °C-ra hűlt. Ez az a hőmérséklet ahol beolthatjuk a sörélesztővel. Aki budafoki élesztővel próbálkozna, az rosszul teszi :) Jól megkavartam a cuccost, hogy oxigént juttassak a sörbe és hagyom 1-2 hétig erjedni.

Az erjesztő vödör

Ez persze véresen komolyan illegál, ha nem jelentjük be. (2012 Jan.  1.-től).

A bejelentés nem jár semmilyen költséggel. Évi 1000 literig adómentesen előállítható sokunk kedvence, a folyékony kenyér.