A fent említett típus a BJCP (http://www.bjcp.org/2008styles/catdex.php) rendszer meghatározás, összbenyomás fül alatti szöveg szerint (és saját tapasztalattal kiegészítve) egy elevenen habzó, szárazkás, összetett és komplex ízű, gyümölcsös illatú, aranyszínű, tiszteletre méltóan erős belga típusú, felsőerjesztésű sör. A statisztika szerint a végső sűrűsége 1.005 - 1.016 (azaz 5-16 g extrakt [édességet, testességet okozó anyag] marad a leerjedt és fogyasztásra kész sörben) tehát igencsak száraz típusról beszélünk. Csak összehasonlításképpen ugyanez a sörbíráló és vizsgáló program által karanténba szedett, ismertebb stílusok közül, például a cseh pilzeni sörnek a végső sűrűsége 1.013 - 1.017, vagy egy jobban ismert és édeskés sörnek, teszem fel a Bak típusú sörnek ez a számított értéke 1.013 és 1.019 között, de a dupla (erős) baké már 1.016 - 1.024 között változik.
A belga erős világos sörök, egyszerűséget képviselnek, de a különleges a főerjesztés során felhasznált belga élesztőnek és a hosszú érlelési időnek köszönhetően rendkívül komplex és összetett ízvilágú söröket kapunk.
Az egyik leghíresebb és fajtájának ékes képviselője a többek által is ismert Duvel, ami tükörfordításban annyit tesz: Ördög. A sör története a Moortgat sörfőzdéhez kapcsolóik, amelyet egy belga úr alapított 1871-ben. Magát a sört 1923-ban dobták piacra először, majd 1960-ban saját poharat is terveztek hozzá. Az úgynevezett Duvel tulipánból fogyasztva adja a sör a legfenségesebb zamatait.
A belga erős világos sörök jellegzetessége, ahogy a Duvel-é is, hogy fogyaszthatjuk 4-7 fokon, mint a legtöbb alsó erjesztésű láger, vagy pilzeni típusú sört is, mivel így még üdítőbben hat, de akár kóstolhatjuk 10-15 fokon is, ami a belga és egyéb sötétebb, karakteresebb és úgy általában a felső erjesztésű sörök megszokott fogyasztási hőmérséklete. Ezen a hőfokon az ital kicsit többet mutat magából. Játszadoznak a gyümölcsös, fenolosan és direkt fűszeres zamatok, a savanykás pilzeni malátás jegyekkel, kevés citrusos, földes és fenyős; mindezek a komlótól származó illatanyagokkal. A belga sörök már-már védjegyévé váló kandiscukor is nagyban hozzájárul a végső ízvilághoz és nem elhanyagolható mértékben természetesen a végső alkohol fokhoz is. A kandiscukor egy olyan teljes mértékben erjeszthető, úgynevezett invert cukor, melyet előszeretettel alkalmaznak belga sörfőzők a söreikben, azokat erősebbé, vagy nagyobb mennyiségben használva karakteresebben karamellessé téve.
A stílus másik hamisítatlan képviselője a sokak által is ismert Delirium Tremens, amely a Duvel-lel ellentétben több féle belga sört is készít, de az alapsöre kapcsolódik a belga erős világos kategóriához. A wikipedia szerint: "A delirium tremens idült alkoholistáknál fellépő, állandó reszketéssel, súlyos érzékcsalódásokkal és téveszmékkel járó elmebántalom." Elég találó név tehát egy ilyen típusú sörnek :-) A sört először 1989-ben dobták piacra és óriási sikert aratott, olyannyira, hogy többször is a világ legjobb söre címmel illették. Először 1998-ban kapta meg a megtisztelő címet. Brüsszel belvárosában a sör nevével és logójával ellátott több emeletes és helységes, hatalmas sörmenyország (pub - kocsma) várja a sörre szomjas vendégeket. 2000 féle üveges és legalább 30 féle csapolt sört kínál a hely, mely kínálatával Guinness rekordot is döntött. Természetesen a márka minden típusú söre kapható üvegben és sokuk csapolva is. Elég fura egy magyar embernek csapolva inni egy 8,5 % alkohol tartalmú sört, de azért nagy nehezen hozzá lehet szokni ;-)
A sör címkéjén szereplő, védjegyként is szolgáló rózsaszín elefánt a sör elfogyasztása után jelentkező hallucinációkat mutatja meg mókásan. A sör ízére rátérve, hamisítatlan erős világos belga sörről van szó, mely finoman fűszerezett, ezzel is remek egyensúlyt és komplexitást állítva a sör zamataiban.
Vannak még híres és kevésbé híres, vagy úgy is mondhatnám, hogy hírhedt képviselői a típusnak, de az előbb említett kettő megkóstolása után egyértelművé vált számomra is, hogy el kell készítenem a saját változatomat nem pedig újabb kereskedelmi remekeket felkeresni.
Ahogy a képen is látni, nem ma készültek a sörök, sőt a nedves és éppen a söröknek megfelelő tárolási hőmérsékletű pincében olyan régóta állnak a palackok, hogy némelyikük már poros, penészes. Persze csak az üvegük kívülről.
Az első erős világos belgám a Devil nevet vette magára. Édeskés maradt sajnos, de ennek ellenére nagyszerű és komplex ízű, illatú és nagyon erős (9-9,7 % alkohol) sör. Jégbe hűtve aljas tud lenni, első szaglásra kissé gyümölcsösnek mutatja magát, majd kortynál jön a kandiscukorból eredő édesség, ami kicsit sok lett a stílushoz képest, de még így is nagyszerű. A sör 2012 augusztus végén készült. 2014 januárjában kóstolva azt mondanám, hogy hamisítatlan és leírhatatlan minőséget garantál ez a sör.
Jobbra látható a "Devil". Annak ellenére, hogy élő sörről beszélünk, ami nagyjából azt jelenti, hogy pasztörizálatlan és élő sörélesztő található a palack alján (amely könnyedén felkavarható, ezzel zavarossá téve a sört) egészen szépen, tükrösre letisztult. A sörélesztő elfogyasztása egyébként nagyon egészséges, s régen mindig így is tettek, mikor még kupákból és egyéb átlátszatlan poharakból fogyasztották a sört, hiszen ekkor még nem volt elsődleges, sőt, egyáltalán nem volt mérvadó szempont a sör tisztasága. A stílusnak megfelelően nagyon intenzíven habzó, és annak ellenére, hogy az erős 7-8 % alkohol tartalom fölötti sörök habja az alkohol roncsoló hatásának következtében gyorsan elereszti szép habját, ennek meglepően tartós és tömör fehér habkoronája van. Fogyasztása igazi kulináris élmény.
A "Devil" sikerén felbuzdulva kénytelen voltam tavaly megfőzni a továbbfejlesztett változatot, melybe már nem a hagyományos Duvel (Moortgat főzde - üvegből tenyésztett) élesztőjét használtam, hanem a főzésbe egy csavart víve egy teljesen más, a Saint-Remy, belga kolostorban élő trappista szerzetesen egyedi belga élesztőtörzsét használtam fel, amit a Rochefort nevű (BJCP rendszer szerint az erős sötét belga sör kategóriába tartozik) belga apátsági sörös palackok aljáról szaporítgattam, nevelgettem, mint egy kis állatot, vagy gyereket :-) Ez az élesztő 8 hónap érlelés elteltével mutatja meg ellenállhatatlan ízeit, illatait. Egyszerűen magáért beszél: a stílushoz hűen csupán világos pilzeni maláta és cukorból áll a recept, kevés komlóval megtámogatva. A főszerep az élesztőé. És ez a főszereplő sajnos elég lusta, így 2 hónap alatt erjeszti le a sört, majd még 6-8 hónap hideg (0-10 °C) érlelés kell neki, hogy végre "bizalmába fogadjon" és megmutassa mit is tud. Az élesztők királynőjéről beszélünk, aki idő elteltével meghálálja a "kényeztetést". A "Delirium de garde", szó szerinti fordításban "Hosszú raktározásra szánt tudatzavar" fantázianevű söröm képviseli a stílus legjavát. Szívem szerint megkóstoltatnám a Moortgat családdal és felszolgáltatnám a Delirium Café-ban Brüsszelben. Kellemesen fűszeres, gyömbérrel, korianderrel, narancshéjjal fűszerezett, harsányan gyümölcsös és citrusosan frissítő illatú, száraz és intenzíven szénsavas, nagyon tartós habkoronával rendelkező, világos, alkoholosan bizsergető, erős belga ale. Nem vagyok nagyképű, de ez a sör megérdemelne egy saját típusú poharat :-D
Egy szó, mint száz: ez az autentikus belga sörtípus nagyon finom és kizökkent a hétköznapból, a fogyasztása maga egy ünnepi pillanat. Az otthon főzőknek pedig megéri jól elrejteni fél évre a pincébe a királynőt.
Én azt mondom, nagyon finom a Duvel és a Delirium Tremens, de inkább megfőzőm a sajátom és eldugom a pincébe fél évre, de magaménak, sajátoménak tudhatom a nagyszerű kulináris élményt nem beszélve arról, hogy a bolti sör töredékéért elkészítettem a magamét.
Szóval Cheers a türelmes kollégáknak!
